Tanító, Dezső and Lámfalusi, Ibolya
(eds);
Tanító, Dezső and Lámfalusi, Ibolya and Felkai, Beáta Olga and Péter, Krisztina and Tóth, Kristóf and Varga, Tibor
(2013):
A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfarendszer és -mérték változása és hatásai = The effects of changing the value added tax on agricultural and food products in Hungary.
Agrárgazdasági Könyvek
.
Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.
ISBN 978-963-491-583-6
Abstract
Az mezőgazdasági terméktanácsok, a tisztességes piaci szereplők és a szakmai vélemények szerint az ágazatban mára a feketekereskedelem oly mértékűre nőtt, hogy az már óriási morális és anyagi károkat okoz a gazdaság legális szereplőinek és a költségvetésnek egyaránt. A véleményformáló szakmai körök a feketekereskedelem elhatalmasodásának egyik fő okának az áfa magas mértékét tartják. A negatív hatások közül kiemelik, hogy a jelenlegi gyakorlat rontja versenyhelyzetünket, rombolja a piacot és a társadalmi morált. Véleményük szerint legalább az alapvető élelmiszerek áfájának jelentős mértékű csökkentésére lenne szükség. A hazai helyzet elemzése, valamint az uniós gyakorlat áttekintése egyértelműen rámutatott, hogy Magyarországon az áfa mértéke, és ezen belül is az élelmiszer áfa mértéke mind az európai áfa mértékekhez, mind a hazai gazdasági körülményekhez képest magas. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai lehetőségek figyelembevételével megvizsgáltuk az élelmiszer áfacsökkentés lehetőségét és hatásait. Véleményünk szerint az alapvető élelmiszerek esetében – amelyek a teljes élelmiszer-fogyasztás több mint 50 százalékát jelentik – az áfa csökkentése lenne indokolt. A kedvezményes kulcs mértékét illetően az uniós áfaszabályozást, a hazai költségvetés szempontjait, valamint a célzott gazdasági hatásokat egyaránt figyelembe véve a meglévő 27 százalékos standard kulcs mellett reális alternatívának tűnik a kedvezményes áfakulcs 9–14 százalékra történő csökkentése. Tanulmányunkban az említett termékkör és áfamértékek bevezetésének hatásait is számszerűsítettük. = According to agricultural associations, fair market players and professional assessments the black market has increased greatly in the Hungarian agri-food sector, causing huge moral and financial losses for the honest players in the economy and for the state budget. The dominant opinion is that one of the main drivers of the spread of the black market in the sector is the high rates of value added tax (VAT) applied to agri-food products, which damage the competitive position of the sector and destroy market relationships and social moral. To overcome these negative implications a considerable reduction in the VAT rates is needed, at least in the case of the basic food products. The analysis of the Hungarian situation as well as the review of practices across the European Union (EU) shows that VAT rates are too high in Hungary in comparison to VAT rates in other EU Member States and the domestic economic conditions. Consequently this study examines the possibilities and effects of a reduction in VAT rates for food products in the light of international experiences and national possibilities. Our conclusion is that in the case of basic food, which accounts for 50 per cent of total food consumption, the government should reduce the VAT rate. Taking into account EU VAT regulations, internal budgetary constraints and favourable economic effects, we consider a reduction of the preferential VAT rate to 9-14 per cent to be feasible, assuming that the standard VAT rate remains unchanged at 27 per cent.
Actions (login required)
 |
View Item |
