Repository of the Research Institute of Agricultural Economics

Az EU társfinanszírozásával megvalósuló főbb vidékfejlesztési intézkedések átfogó értékelése

Molnár, András and Hamza, Eszter and Székely, Erika and Varga, Eszter (2010): Az EU társfinanszírozásával megvalósuló főbb vidékfejlesztési intézkedések átfogó értékelése. (11): [Periodical]

[img]
Preview
PDF
Download (3MB) | Preview

Abstract

A SAPARD terv óta, azaz közel egy évtizede van érdemi befolyása az Európai Unió éppen aktuális vidék-szakpolitikájának a vonatkozó hazai folyamatokra. Ennyi idő elteltével érdemesnek láttuk összefoglalni a változásokat, és kísérletet tenni az elért eredmények, hatások kimutatására. Minden igyekezetünk ellenére kvantitatív elemzést csak korlátozottan, jelentős kompromisszumok megkötésével tudunk végezni. Ennek legfőbb magyarázata, hogy a rendszer folyamatos, az alapvető területeket érintő változásai sok esetben azonban nem teszik lehetővé az egységes megközelítésben történő értékelést. Ismereteink szerint nem készült egyetlen átfogó értékelés a vidékfejlesztés elmúlt közel egy évtizedéről, azonban számos hazai és külföldi tanulmány, publikáció érdemel figyelmet. Ezek feldolgozása, szintetizálása fontos kiindulási alapot jelent mind a jelenlegi, mind pedig a későbbi kutatások számára. A hatások értékelése háromfázisú folyamat (DG Agriculture, 2010): • Első fázis: A változás bizonyosságának mérése Ez a szakasz arra a kérdésre ad választ, hogy a Vidékfejlesztési Program okoz-e olyan mérhető változásokat, amelyek nem következnek be, vagy nem merülhetnek fel más befolyásoló tényezők következtében, mint az általános tendenciák, külső gazdasági hatások, más politikai beavatkozások hatása. E „száraz tényeknek” a megállapítása magában foglalja az értékelési folyamat szerkezetének összeállítását, az adatgyűjtést és információszerzést, az indikátorok értékében történő változások mérését és értelmezését. Ahhoz, hogy indokoljuk a közkiadás szükségességét az adott politikai területen, szükséges a politikai beavatkozások által előidézett változás felmerülésének és kiterjedésének bizonyítása. • Második fázis: A változás hajtóerejének azonosítása A második szakasz feltárja a specifikus intézkedések hozzájárulását és a hatásmechanizmusokat (ok-okozat), amelyek szerint az intézkedés hozzájárult a (várt vagy nem várt) hatásokhoz a specifikus környezeti feltételek tükrében vagy a program kedvezményezettjeinek, érintettjeinek viselkedésmintáival kapcsolatban. Ez arra ad információt, hogy miért és hogyan működik a politika, információt szolgáltatva a vidékfejlesztési politika jövőbeni átdolgozásához, újratervezéséhez. A Közös Monitoring és Értékelési Keret (CMEF)1 megköveteli a hatások mérését mind a kedvezményezettek (mikro) szintjén, mind ágazati és területi (makro) szinten. A mikroés makro szintet összekapcsolja a beavatkozás logikájával, amely egy hipotetikus kapcsolatrendszert biztosít a kedvezményezettől az intézkedésen keresztül a célkitűzésig és a programig. Más szóval a hatások feltételezett sorozata összeköti az egyedi intézkedéseket a program szintjével. 1 Az 1. melléklet összegzést ad arról, hogy várhatóan hogyan kapcsolódik a hét közös hatás indikátor a specifikus intézkedésekhez és tengelyekhez a Közös Monitoring és Értékelési Keret beavatkozási logikája szerint. Bevezetés AKI 8 • Harmadik fázis: A változások értelmezése és a jövőbeni beavatkozásokra való következtetés A mért indikátorok és a kvalitatív (szubjektív és objektív) információk értelmezése végső soron együttesen kerülnek számításba, hozzájárulva a vidékfejlesztési intézkedések változásokban történő közreműködésének megítéléséhez az egész program hatásaira vonatkozóan. Végül e komplex megítélések jelentik az alapját a beavatkozások megfelelő költségvetési részesedésére, valamint az egész politikai általános megközelítésre vonatkozó módosításokhoz. A CMEF a közös és horizontális értékelés kérdéseinek összefoglalását nyújtja, amelyek megválaszolása szükséges, viszont a kiegészítő, program-specifikus értékelő kérdések szintén nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy szélesítsük és mélyítsük a program hatásainak megértését az EU vidéki területein. Tanulmányunkban az első, és kis részben a második fázis feltárására vállalkoztunk, amelynek során számos kérdést csak érintőlegesen volt lehetőségünk tárgyalni. Ilyenek például az intézményrendszert és általában a végrehajtást érintő kérdések, de komplexitásuk és szerteágazó jellegüknél fogva elsősorban az interjúk kapcsán vizsgáltuk. A SAPARD-tól napjainkig tartó időszakról adunk átfogó képet, ugyanakkor több szempontból is nehezen összehasonlítható részeket próbálunk egészként kezelni, annak ellenére, hogy maga a tervezés és a végrehajtás is számos közös vonást mutat. Míg a SAPARD a csatlakozásra történő felkészülést segítette elő és egyfajta „tanuló időszakként” tekinthető, addig az AVOP/NVT csonka programozási időszakot jelentett. Valójában tehát az első, az EU-15 tagországok feltételeivel alapvetően megegyező programnak a jelenleg is tartó ÚMVP tekinthető. Ennek megfelelően a tanulmány első fejezetében ismertetjük az általunk alkalmazott módszereket és a felhasznált adatok körét, bemutatjuk azokat a funkcionális csoportokat, melyek a tanulmány későbbi fő fejezeteit is alkotják. A második fejezetben a témakörben íródott legfontosabb hazai és nemzetközi irodalmat felhasználva tisztázzuk a vidékfejlesztés fogalmát, összefoglalót adunk a hazai és nemzetközi kutatások meghatározó eredményeiről. Ezt követően áttekintjük és összehasonlítjuk a programtervezési dokumentumokat, amely az alapját jelenti a programok közötti kapcsolatok és különbségek feltárásának. A programokat értékelő dokumentumok (közbenső és végső értékelések, valamint éves előrehaladási jelentései) és az elérhető indikátoradatok alapján megvizsgáljuk az intézkedések célzottságát, feltételrendszerét, az elért és mérhető eredményeket, hatásokat. A dokumentumelemzés és az irodalom feldolgozás közös tapasztalatai alapján összeállított irányított interjú segítségével, az érintettek széles körének bevonásával összegyűjtöttük a vidékfejlesztés gyakorlatával és lehetséges jövőjével kapcsolatos véleményeket. Végül a korlátozottan rendelkezésre álló adatok felhasználásával statisztikai módszerek és kartogramok – a területi aspektusok megragadásához – segítségével bemutatjuk a főbb kvantitatív tendenciákat, összefüggéseket. Munkánk – reményeink szerint – alapul szolgálhat a 2013 utáni vidékpolitikai stratégiához.

Item Type: Periodical
Uncontrolled Keywords: vidékfejlesztés; vidékpolitika; LEADER; vidékfejlesztési intézkedések; vidékfejlesztési programok
Subjects: Q - Agricultural and Natural Resource Economics – Environmental and Ecological Economics
Depositing User: István Ady
Date Deposited: 24 Feb 2016 09:46
Last Modified: 24 Feb 2016 09:46
URI: http://repo.aki.gov.hu/id/eprint/310

Actions (login required)

View Item View Item