Repository of the Research Institute of Agricultural Economics

A magyar agrárexport a fő piacok felvevőképességének tükrében

Kartali, János (ed); Kartali, János and Juhász, Anikó and Kőnig, Gábor and Kürti, Andrea and Wagner, Hartmut (2003): A magyar agrárexport a fő piacok felvevőképességének tükrében. Agrárgazdasági Információk, 2003 (3). Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. ISBN 963 491 456 X

[img]
Preview
PDF
Download (688kB) | Preview

Abstract

Jelen tanulmányunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mekkorák, milyenek azok a külső piacok, amelyekre agrárexportunk irányul. Célunk volt továbbá, hogy felvázoljuk agrárpiaci kilátásainkat a piac felvevőképességét meghatározó tényezők oldaláról. A közvetítő kereskedelem sajátos módon átrendezi piacaink nagyságrend szerinti sorrendjét. Megvizsgáltuk, hogy legnagyobb célpiacainknak mi a nagyságrendi sorrendje a közvetlen export, a rendeltetési ország szerinti és a szerződő ország szerinti sorbarendezés esetén. Azt tapasztaltuk, hogy az első 2 fő piac helyezését nem borítja fel a közvetítő kereskedelem, ez mindkét esetben Németország, illetve Ausztria vezető szerepét jelzi. A 3. helyre sorolódó Olaszország azonban rendeltetési ország szerint vizsgálva már csak a 4. helyen található, és a 3. helyre Oroszország kerül. Ugyanakkor a szerződő országok szerinti sorrendben ismét Olaszország a 3., míg Oroszország a 15. helyre szorul. A 4. helytől kezdve pedig felborul minden további sorrendi összehasonlítás lehetősége. Bár mindháromféle vizsgálatnak van közgazdasági tartalma, de megítélésünk szerint a magyar agrárpiacok valóságos sorrendjét legjobban a rendeltetési ország szerinti adatok jellemzik, hiszen ezek mutatják meg azt, hogy ténylegesen milyen mennyiségű árut képes felvenni a magyar agrárkivitelből az adott ország. A rendeltetési ország szerinti és a közvetlen export különbsége azon versenyképességi hátrányainkat jelzi, amelyek elsősorban a finanszírozás, az állami exportgaranciák, továbbá a korábbi külkereskedelmi szervezet felbomlása és az új kapcsolatrendszer kiépítésének nehézségei tekintetében mutatkoznak hazánk számára hátrányként. Tudomásul kell vennünk, hogy hazánk nagyságánál, gazdasági erejénél, a költségvetés finanszírozó-képességénél fogva ebben a vonatkozásban tartósan versenyhátrányban lesz, és az exportfinanszírozás költségvetési támogatását az EU csatlakozástól sem várhatjuk. A közösségi marketing finanszírozása az EU-ban nemzeti költségvetésből történik. A szerződő ország szerinti sorrend exportpiacaink fizetőképességét jelzi, az e szempont szerinti országsorrend az első három helyen megegyezik a közvetlen exportéval (Németország, Ausztria, Olaszország), de már a 4. helytől előtérbe kerülnek a nagy közvetítő-szerepű, célországként kevésbé jelentős piacok (Svájc, Franciaország, USA)...

Item Type: Book
Uncontrolled Keywords: agrárexport,
Subjects: Q - Agricultural and Natural Resource Economics – Environmental and Ecological Economics
Depositing User: István Ady
Date Deposited: 30 Aug 2019 06:30
Last Modified: 30 Aug 2019 06:30
URI: http://repo.aki.gov.hu/id/eprint/2893

Actions (login required)

View Item View Item