Tanító, Dezső and Felkai, Beáta Olga and Fogarasi, József and Tóth, Kristóf and Kemény, Gábor and Molnár, András and Papp, Gergely and Popp, József and Potori, Norbert and Tóth, Orsolya and Varga, Tibor
(2010):
Tények és szempontok a 2014-2020 közötti KAP reformjához.
(7):
[Periodical]
Abstract
Az Európai Unió 2013-2020 közötti költségvetésének az elfogadásáig a költségvetés és ezen
belül a Közös Agrárpolitika reformjához komoly vitákra van szükség. Jelen tanulmány ehhez a vitához
kíván hozzájárulni elsősorban a KAP-ra koncentrálva, ugyanakkor a mellett érvelve, hogy az
Unió jövőbeni költségvetésének a talpköve az Unió erősítése, a perspektíva, a célok és az eszközök
összhangja, a bölcs mérlegelés legyen.
Mindjárt a tanulmányunk elején kijelenthetjük, hogy Magyarországnak érdeke az erős Európai
Unió, ezért az ebbe az irányba mutató törekvések is fontosak számunkra. Ugyanakkor érdekünk
az is, hogy gondolatainkat, sajátosságainkat megismertessük az Unió tagjaival, problémáink, céljaink
megoldására az Uniót is erősítő javaslatokat tegyünk.
Érdekeltek vagyunk a következetes és erős Közös Agrárpolitikában is, meggyőződésünk,
hogy az Unió – természetesen sok más dolog mellett – közös agrárpolitika nélkül nem tudná betölteni
szerepét, célját.
Azzal próbálunk hozzájárulni a vitához, hogy megkísérelünk felvázolni néhány olyan, általunk
fontosnak tartott érvet, szempontot, amely a jövőben, a belátható időtávban meghatározóan
fontos lehet az agrárpolitikai célok és eszközök meghatározása során.
Az Unió költségvetése, elsősorban a KAP reformja már eddig is számtalan fórumon gerjesztett
vitát. Érthető a fokozott figyelem, hisz az uniós torta legnagyobb szeletéről van szó, számos
tagállam komoly mértékű változtatást, újraelosztást sürget.
Az elmúlt időszak változásai, a világban végbemenő globális folyamatok, az Unió fejlődése
egyaránt indokolják és erősítik a reformok szükségességét. A KAP kifizetések jelentős részt támogatási
jogosultságok alapján képzett nemzeti borítékok, amit sokkal inkább a múltbéli kifizetések határoznak
meg, mint az időközben megváltozott körülményekből fakadó célok és feladatok. Nem lesz
könnyű feladat értékeink megőrzése, az új kihívásoknak való megfeleltetés és a tagállamok – eltérő
adottságokból is fakadó – érdekeltéréseinek jelentős reformok mentén történő összehangolása.
A költségvetés és így a KAP érdemi reformjának feltétele, hogy az Unió elkövetkező tíz
évének világos és meggyőző legyen a perspektívája. A közös célok mindenki számára értéket képviseljenek,
és az egyes tagországok sajátos problémáinak a megoldása is az Uniót erősítse. A célokhoz
rendelhető források meghatározása során az előttünk álló tízévnyi fejlődésnek a számszerűsíthető
eredményeit alapul kell venni. E tekintetben nem az a legfontosabb kiindulási alap, hogy egyes költségvetési
szeleteket csökkentsünk vagy növeljünk, hanem az, hogy reális célmeghatározás mentén a
cél eléréséhez szükséges eszközöket meghatározzuk.
Bevezetés AKI
6
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország érdekérvényesítési ereje jóval
gyengébb, mint a meghatározó gazdasági erővel rendelkező tagországoké, ezért akár jelentős kompromisszumokra
is fel kell készülnünk, amelyek alternatíváit szintén igyekszünk felvázolni. Ezen
alternatívák részletes kidolgozását, a lehetséges változatok modellezését az AKI Agrárpolitikai
Kutatások Osztálya még ebben az évben elvégzi.
Ahhoz, hogy egy jövőbeni agrárpolitikáról és annak költségvetéséről érdemben beszélhessünk,
több irányból is meg kell közelítenünk témánkat.
Az alapos elemzéshez szükséges a történeti sík vizsgálata, tehát az Európai Unió történetének,
pénzügyi reformjainak és az elmúlt évtizedeknek a rövid áttekintése, értékelése. Ezáltal válik
ugyanis érthetővé a jelenlegi rendszer, annak minden korlátozó tényezőjével egyetemben.
Ugyanilyen fontos azon legfontosabb tényezők számbavétele, amelyek hatást gyakorolhatnak
egy jövőbeni KAP-ra és az EU-ra. Ezen legfontosabb hatóerőket, így például a klímaváltozást,
a környezet megóvásának és a vidékfejlesztésnek az Uniós igényét, az energiabiztonság és a
biomassza-hasznosítás kérdéskörét, a WTO követelményeit, a versenyképesség és fenntartható fejlődés
ügyét is érintjük, bár természetesen nem tudjuk részletesen bemutatni.
Egy a KAP jövőjéről szóló munka nem lehet teljes, ha nem tekint körbe a világban, egyrészt
hogy felmérje a versenytársak hasonló politikáit, másrészt hogy akár példát is merítsen ezen agrárpolitikákból.
Ez indokolja az Egyesült Államok és az Európai Unió agrárkiadásai vázlatos összehasonlítását,
amivel a mezőgazdaság Egyesült Államokon belüli fontosságának a bemutatása mellett
a finanszírozás felfogásában, a célok megközelítésében meglévő különbségekre kívánjuk felhívni a
figyelmet.
A jövőbeli agrárpolitika kialakításához szervesen hozzá kell tartozzon a jelenlegi agrárpolitika
áttekintése – nem csak európai, de magyar szemmel is. Ennek megfelelően külön fejezetet
szentelünk az EU keleti bővítése utáni KAP-nak. Itt sem törekedtünk teljességre, hiszen a rendelkezésre
álló információ, adathalmaz mennyisége óriási, ezek teljes feldolgozására, bemutatására
sem a rendelkezésünkre álló szűkös kapacitás, sem pedig a terjedelmük miatt nem vállalkozhattunk.
A 10, illetve 12 újonnan csatlakozott tagország – köztük Magyarország – csatlakozása óta eltelt
időszak, figyelembe véve, hogy az elmúlt két év a gazdasági, pénzügyi válság kényszerintézkedéseivel
telt, átfogó értékeléshez igen kevés. Ennyi idő nem elegendő egy olyan történelmi léptékű és
jelentőségű folyamat minősítéséhez, mint amilyen az Európai Unió bővítése. Ugyanakkor az Uniós
szintű adatok is csak 2007, 2008-ig állnak rendelkezésre, egyes esetekben csak 2006. évi adatok
lelhetők fel. Így bár határozottan kitapintható az Unió jelentősége a válság időszakában is, csak
néhány, általunk fontosnak vélt szeletét mutatjuk be az elmúlt 5-6 év változásainak. Nem tekintettük
feladatunknak az elmúlt néhány év előzőek alapján történő minősítését sem.
Az új Közös Agrárpolitika az EU mind a 27 tagállamára vonatkozni fog, és csak a tagállamok
egyetértésével születhet meg. Ezért fontos megvizsgálnunk az Unió tagországainak a véleményét,
amely a 2008-ban a 2014-2020 közötti időszak költségvetésére vonatkozó vita elindulása óta folyamatosan
változott és ma is változik. A kezdeti bizonytalan és egymástól helyenként szélsőségesen
távol álló vélemények helyenként mintha közelednének egymáshoz. Ezek a vélemények azonban
még mindig inkább fakadnak az egyes tagállamok érdekeinek lehető legnagyobb mértékű érvényesítésére
való törekvésekből, mint az Unió jövőbeni lehetséges fejlődése érdekében, kompromiszszumok
mentén hozandó intézkedésekről. A tagországok politikai és szakmai műhelyeiben eddig
készült anyagok bemutatása, összegzése és értékelése erőnket meghaladó feladat, nagyon rövid
bemutatásuktól azonban nem tekinthetünk el.
Actions (login required)
|
View Item |