Kartali, János
(ed);
Kartali, János and Juhász, Anikó and Kőnig, Gábor and Kürti, Andrea and Wagner, Hartmut
(2003):
A magyar agrárexport a fő piacok felvevőképességének tükrében.
Agrárgazdasági Információk, 2003
(3).
Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.
ISBN 963 491 456 X
Abstract
Jelen tanulmányunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mekkorák,
milyenek azok a külső piacok, amelyekre agrárexportunk irányul. Célunk volt
továbbá, hogy felvázoljuk agrárpiaci kilátásainkat a piac felvevőképességét
meghatározó tényezők oldaláról.
A közvetítő kereskedelem sajátos módon átrendezi piacaink nagyságrend
szerinti sorrendjét. Megvizsgáltuk, hogy legnagyobb célpiacainknak mi a
nagyságrendi sorrendje a közvetlen export, a rendeltetési ország szerinti és a
szerződő ország szerinti sorbarendezés esetén. Azt tapasztaltuk, hogy az első 2 fő
piac helyezését nem borítja fel a közvetítő kereskedelem, ez mindkét esetben
Németország, illetve Ausztria vezető szerepét jelzi. A 3. helyre sorolódó
Olaszország azonban rendeltetési ország szerint vizsgálva már csak a 4. helyen
található, és a 3. helyre Oroszország kerül. Ugyanakkor a szerződő országok szerinti
sorrendben ismét Olaszország a 3., míg Oroszország a 15. helyre szorul. A 4. helytől
kezdve pedig felborul minden további sorrendi összehasonlítás lehetősége. Bár
mindháromféle vizsgálatnak van közgazdasági tartalma, de megítélésünk szerint a
magyar agrárpiacok valóságos sorrendjét legjobban a rendeltetési ország
szerinti adatok jellemzik, hiszen ezek mutatják meg azt, hogy ténylegesen
milyen mennyiségű árut képes felvenni a magyar agrárkivitelből az adott
ország. A rendeltetési ország szerinti és a közvetlen export különbsége azon
versenyképességi hátrányainkat jelzi, amelyek elsősorban a finanszírozás, az
állami exportgaranciák, továbbá a korábbi külkereskedelmi szervezet felbomlása és
az új kapcsolatrendszer kiépítésének nehézségei tekintetében mutatkoznak hazánk
számára hátrányként. Tudomásul kell vennünk, hogy hazánk nagyságánál, gazdasági
erejénél, a költségvetés finanszírozó-képességénél fogva ebben a vonatkozásban
tartósan versenyhátrányban lesz, és az exportfinanszírozás költségvetési támogatását
az EU csatlakozástól sem várhatjuk. A közösségi marketing finanszírozása az EU-ban
nemzeti költségvetésből történik. A szerződő ország szerinti sorrend
exportpiacaink fizetőképességét jelzi, az e szempont szerinti országsorrend az első
három helyen megegyezik a közvetlen exportéval (Németország, Ausztria,
Olaszország), de már a 4. helytől előtérbe kerülnek a nagy közvetítő-szerepű,
célországként kevésbé jelentős piacok (Svájc, Franciaország, USA)...
Actions (login required)
 |
View Item |
