Nemzedékváltás a mezőgazdaságban

Székely, Erika (2009): Nemzedékváltás a mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Információk, 2009. (2.). Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. ISBN 978 963 491 537 9

Preview

PDF Download (1MB) | Preview

Abstract

A kutatás kezdetén megfogalmazott célok elérése, a feltett kérdések megválaszolása a következőkben foglalható össze: Amit a számok mutatnak • A gazdálkodói réteg „elöregedése” nem csak hazánkban jelent problémát, de az Európai Unió más tagországaiban is. Magyarország nemzetközi összehasonlításban jelenleg a középmezőnyben helyezkedik el az idősek arányát tekintve, a hazai mutató 2007-ben megegyezett az uniós átlaggal. Nagyon magas az 55 éven felüliek aránya Portugáliában, Bulgáriában, Olaszországban, illetve Romániában. • A rendelkezésre álló statisztikai és egyéb irodalmi források alapján hazánkban mind az egyéni, mind pedig a társas gazdaságok tulajdonos-vezetői körében megállapítható, hogy az idősebbek aránya magasabb a fiatalokénál. Csak a nagyobb méretű gazdaságok esetében tapasztalható a fiatal korosztályok nagyobb arányú jelenléte. • Az elmúlt évek tendenciája alapján mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb korosztály számának csökkenése tapasztalható, ugyanakkor a fiatalok száma jóval erősebben csökkent. • A gazdaságok méretét is figyelembe véve pedig elmondható, hogy a nagyobb gazdaságokban a fiatalok és az idősek száma egyaránt növekedést mutat, az idősebb korosztály növekedési üteme jóval meghaladja a fiatalokét. A számok tükrében tehát megállapíthatjuk, hogy az idősebb korosztály esetleges nagyobb létszámú visszavonulása esetén feszültségek jelentkezhetnek a kellő számú utánpótlás hiánya miatt. Ez pedig valós veszélyforrást jelent a gazdaságok folytonosságát, fennmaradását illetően. A rendelkezésre álló eszköztár Ami a korösszetétel javítását, a gazdálkodók gazdaságátadásának megkönnyítését illeti, meg kell állapítanunk, hogy a rendelkezésre álló eszköztár nem kielégítő. • A gazdaság-átadásának jogi háttere sokszor megnehezíti az átadást, és jelentős anyagi terhet ró az átvevőre. • Uniós és hazai források is rendelkezésre állnak ugyan a gazdálkodók számára, és mutatnak is kedvező eredményeket (fiatal gazdák támogatása, földet életjáradékért program), azonban hiányosak is. Annak ellenére, hogy a korai nyugdíjazás intézkedés már a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megjelenik, nem tudott beindulni, így a hozzá fűzött reményeket sem válthatta be. • Az Unió szinte valamennyi tagországában létezik a fiatal gazdálkodók és a korai nyugdíjazás (gazdaságátadás) támogatása, és néhány esetben hatékonynak tekinthető. Ilyen például Franciaország, Finnország vagy Belgium, ahol már vannak pozitív tapasztalatok, és ezekre az intézkedésekre a jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni. A gazdaságátadás üzemi szintű tapasztalatai Az empirikus vizsgálat részben megerősítette a félelmeket, részben pedig némi optimizmusra ad okot. • A társas gazdaságok esetében valóban nagy problémát jelenthet a gazdaságok tulajdonos-vezetőinek utánpótlása, és esetükben valószínűsíthető a gazdaságok kisebb egységekre bomlása, a tulajdonosi és az irányítási funkciók szétválása. • Az egyéni gazdaságok utánpótlása már kedvezőbbnek mutatkozik, de még itt is magas arányú (a vizsgált gazdaságok negyede) az utánpótlás nélküli gazdaságok aránya. • Az egyéni gazdaságok számára a családon belüli gazdaságátadás legnagyobb akadálya az ezzel járó illetékfizetési kötelezettség magas szintje. • Azokban a gazdaságokban, amelyekben nem sikerül megtalálni a megfelelő utódot a gazdaság megszűnése, esetleg egy másik gazdaságba való beolvadása várható. Ennek egyik pozitív velejárója a másik gazdaság méretének növekedése, ezzel egyidejűleg versenyképességének javulása, illetve a földkoncentráció erősödése. • A gazdaságok egészét tekintve a kisebb egységekre bomlás, a megszűnés másik következménye a munkaerőigény csökkenése. A gazdaságokból kikerülő munkaerő elhelyezkedési esélyei általában nagyon rosszak.

Actions (login required)

View Item