A hazai élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája, különös tekintettel a kistermelők értékesítési lehetőségeire = The Structure of the Hungarian Food Retail Trade, with Special Regard to the Marketing Possibilities of Small Producers

Kartali, János (ed); Györe, Dániel and Juhász, Anikó and Kartali, János and Kőnig, Gábor and Kürthy, Gyöngyi and Kürti, Andrea and Stauder, Márta (2009): A hazai élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája, különös tekintettel a kistermelők értékesítési lehetőségeire = The Structure of the Hungarian Food Retail Trade, with Special Regard to the Marketing Possibilities of Small Producers. Agrárgazdasági Tanulmányok, 2009. (2.). Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. ISBN 978 963 491 532 4

Preview

PDF Download (4MB) | Preview

Abstract

Az élelmiszer-kiskereskedelem globalizációja a fejlett nyugati országokban a XX. század hatvanas éveiben kezdődött, (ez tehát a globalizációs folyamat legfiatalabb eleme), a nyolcvanas évek végére – ha nem is fejeződött be, de – „beérett”. Azóta e térségben már csak szerény mértékű a kiskereskedelmi láncok terjeszkedése, és az is inkább egymás rovására történik. A világ e részében egy meglehetősen hosszú és a gazdaság életébe szervesen bekapcsolódó folyamat volt az élelmiszerkiskereskedelem globalizációja. Hazánkban az élelmiszer-kiskereskedelem globalizációja csak a XX. század nyolcvanas éveiben indult meg, de döntő részben a kilencvenes évtizedben zajlott le, és még napjainkban is tart. Az élelmiszer-kiskereskedelem privatizációja is részben erre az időszakra esett, bár a multinacionális tőke e területen jelentős arányban új beruházások formájában működött. Hazánkban összesen 27 multinacionális és külföldi élelmiszer kiskereskedelmi cég tart fenn üzletet, és csak egyetlen magyar cég van, amely külföldön is működik. A hazai élelmiszerkereskedelemben a globalizáció a nagy kereskedelmi láncok hirtelen beözönlése és a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom számottevő részének birtokba vételével történt. A folyamat tehát nem a magyar gazdasági fejlődés szerves részeként, hanem külső behatásként zajlott le. Ezáltal a magyar nemzeti érdek érvényesülésének szűk mozgástere maradt a gazdaság ezen szektorában. Magyarországon a kilencvenes évek végétől tapasztalható az élelmiszerkereskedelem fokozódó koncentrációja, mely folyamat az ezredfordulótól kezdve felgyorsult. Ebben az időszakban az egyértelmű nyertesek a nagy alapterületű üzleteket üzemeltető multinacionális vállalkozások. Sajátos paradoxonnak tekinthető, hogy ugyanakkor teret nyertek a kis és közepes boltokat összefogó magyar tulajdonú beszerzési társaságok is. A kis beszállítók belpiaci helyzetének bemutatására a zöldség-gyümölcs ágazat értékesítési csatornáinak átalakulását is vizsgálja a tanulmány. Megállapítható, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem hazai globalizációs és koncentrációs folyamatának, illetve a kereskedelmi formák átalakulásának legnagyobb vesztesei a kisbeszállítók. A kistermelőknek, kisbeszállítóknak a nagy multinacionális kiskereskedelmi láncokkal szembeni piaci hátránya a következő módokon mérsékelhető: a kisbeszállítók versenyképességének erősítése (ez a legfőbb eszköz), továbbá a nagy kereskedelmi láncoknak történő értékesítés helyett alternatív eladási lehetőségek keresése. A tanulmány a továbbiakban a kisbeszállítók hátrányainak mérséklésében alkalmazható megoldási módokat részletezi, különválasztva az állami és a vállalkozói feladatokat. = Globalisation of the food retail trade started in the sixties of the 20th century (thus constituting the “youngest” element of the globalisation process), even if not ending, but at least “maturing” by the end of the eighties. Since that time, expansion of the retail trade chains in this region has been marginal, and even this, mainly at the cost of each other. In this part of the world, the globalisation of the food retail trade was result of a fairly long process, organically integrated into the economic life. In our country, the globalisation of the food retail trade has started only in the eighties of the 20th century, being mainly implemented during the nineties, but still continuing in our days. Partly also the privatisation of the food retail trade occurred in this same period, though the multinational capital mainly operated in this field through implementing new investments. In our country, altogether 27 multinational and foreign food retail trade companies maintain shops (that means, almost all of the multinational companies opening shops in this region have found the Hungarian market with their investments), while there is only one Hungarian company operating also abroad. Globalisation in the domestic food trade has occurred through the rapid inflow of the large commercial chains, gaining a remarkable part of the domestic food retail turnover. Consequently, this process has occurred not as an integral part of the Hungarian economic development, but as a result of external influence. Thus only a narrow margin was left for the assertion of the Hungarian national interests in this economic sector. In Hungary, an increasing concentration of the food trade can be experienced since the end of the nineties, such process being accelerated after the millenary. Clearly enough, the multinational enterprises, operating shops of large floorspace, have been the winners throughout this period. It could be considered as a peculiar paradox that, simultaneously, also the Hungarian owned purchasing associations, assembling small and medium size shops, have also gained ground. For presenting the domestic market position of the small suppliers, the study has also examined the transformation of the vegetable and fruit sector’s marketing channels. It can be therefore stated that small suppliers are the biggest losers of the globalisation and concentration process of the domestic food retail trade, of the transformation of the trading forms. The market disadvantage of the small producers, small suppliers against the large multinational retail chains can be mitigated in the following manners: strengthening of the small suppliers’ competitiveness (this is the main tool) and seeking alternative marketing possibilities instead of selling to the large commercial chains. Thereafter, the study examines in details the solution methods applicable for mitigating the disadvantages of the small suppliers, separating the public tasks and the acts to be undertaken by the entrepreneurs.

Actions (login required)

View Item