Az európai uniós és a nemzeti élelmiszer-minőségrendszerek és védjegyek helyzete Magyarországon = European Union and national food quality systems and trademarks in Hungary

Darvasné Ördög, Edit (ed); Darvasné Ördög, Edit and Székelyhidi, Katalin and Felkai, Beáta Olga and Szabó, Dorottya (2014): Az európai uniós és a nemzeti élelmiszer-minőségrendszerek és védjegyek helyzete Magyarországon = European Union and national food quality systems and trademarks in Hungary. Agrárgazdasági Könyvek . Agrárgazdasági Kutató Intézet , Budapest. ISBN 978-9-634915-90-4

Preview

PDF Download (4MB) | Preview

Abstract

Az élelmiszeriparban használt különböző minőségrendszerek száma tovább növekszik, egyre szélesebb és szigorúbb követelményeknek való megfelelést kényszerítve az előállítókra. Az egységesítési törekvés, mely szerint egy tanúsítvány elegendő lehetne a világ bármely országában a piacra jutáshoz, így a vállalatok terheit csökkenthetné, az érdekellentétek miatt nem valósult meg. Az alkalmazott rendszerek számának növelésével az adott élelmiszeripari vállalatnál minőségjavulás már nem jár együtt, viszont ezáltal komoly erőforrás lekötés történik. Ezzel párhuzamosan azonban, főként a kiskereskedelem igényeinek való megfelelés miatti rendszeralkalmazás pozitívan hatott a magyarországi élelmiszeripar általános élelmiszerbiztonsági színvonalára. Egy védjegy sikeressége elsősorban a marketing-ráfordításon múlik. Mivel a nagyobb vállalatok marketingre fordított kerete is nagyobb, leginkább ezek a vállalatok forgalmaznak védjegyes termékeket. A földrajzi árujelzőknek Magyarországon hagyománya nincs, a magyar termelők (kivétel talán a borszektorban) nem élnek az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmának lehetőségeivel. Tendencia, hogy egyre inkább elmosódik a határ a rendszerek címzettjei között, egyre inkább a fogyasztók felé irányulnak az eddig vállalatközinek kategorizált jelölések. A fogyasztók oldalán is vannak hiányosságok, azok ismeretei alacsonyak a különböző minőségirányítási rendszerekről, védjegyekről valamint az uniós földrajzi árujelzőkről. A fogyasztók körében ismertebb földrajzi árujelzők mindegyike nagy múltú élelmiszeripari cégekhez köthető, így valószínűleg ezért, nem pedig földrajzi eredetük miatt ismertek. A fogyasztók általában nem vagy csak nehezen tudják megkülönböztetni a különböző védjegyeket, mivel nem egyértelmű, hogy milyen mértékű minőségi többletet nyújt az adott védjeggyel ellátott termék a védjeggyel nem rendelkező termékhez képest. Mivel egy védjegy sikeressége a fogyasztói ismertségen nagyban múlik, ezért védjegyezni elsősorban olyan terméket érdemes, amely közvetlenül a fogyasztóhoz jut el. A kialakult helyzet javítására tett javaslatokat az élelmiszeripar piaci szereplőinek több oldaláról kell megközelíteni. A technológiai fejlesztésekre, innovációra koncentráló támogatási programok mellett, helye lenne a vállalatoknál a minőségi követelményeknek való jobb megfelelés elősegítésére irányulóknak is. Fontos feladat lenne továbbá, hogy a termelők, előállítók megismerjék az egyes oltalmi formákat és az oltalomhoz kapcsolódó erős jogérvényesítési szabályokat. Valamint eligazítást kapjanak arról, hogy milyen üzeneteket fogalmazzanak meg, milyen terméktulajdonságot emeljenek ki, amivel vásárlásra ösztönözhetik a potenciális fogyasztóikat. A fogyasztók felé megfogalmazott világos üzeneteknek nagy jelentősége van, hiszen a védjegyek, eredetmegjelölések sikere a fogyasztó értékítéletén múlik, ezért szükséges a fogyasztói ismertség növelése megfelelő, célzott marketinggel. Mivel a védjegyek számának korlátozására nincs mód, a már meglévő rendszerek gondozására kell fordítani nagyobb figyelmet. Abstract The number of quality systems in the food industry is increasing, setting up more and more strict requirements for producers. The aim of unifi cation efforts was to make it possible to enter into a market everywhere in the world with only one certifi cation, easing fi rms’ burdens. These efforts have failed because of opposing interests. As a result, systems have accumulated; there are a lot of active systems that do not bring an improvement in quality but consume resources. Parallel to this quality systems have a positive effect on the general quality level of the food industry. The success of a trademark depends fi rst of all on marketing expenditure. As larger companies have larger marketing budgets they are the ones who sell products with trademarks. In Hungary geographical indications and designations of origin have no tradition so Hungarian producers do not utilise their potentials. Nowadays it is more and more diffi cult to defi ne who is the target of quality systems and many of the systems targeted at companies now reach consumers. On the side of consumers their knowledge is scarce as well. Most geographical indications known by consumers are related to traditional food industry companies so the reason for their reputation is the reputation of the fi rm, not their geographical indication. The success of a trademark depends on its reputation which is why it is worth selling those products with trademarks which reach consumers directly. The low reputation derives from the huge number of trademarks and their inadequate communication. Consumers cannot distinguish the different trademarks, or only with diffi culties. The extent to which a product with a trademark offers a quality surplus is not obvious compared to products without trademarks. We have to evaluate the future from the point of view of the different sides. From the point of view of the food industry actors, besides programmes focusing on technological developments and innovations, other programmes should be supported to help fi rms fulfi lling quality requirements. It is important that producers get to know protection forms, conditions and the regulations in connection with enforcing their rights According to our results owners of GIs should be informed about how to word messages to consumers, and what product features to emphasise in order to motivate potential buyers. Clear messages to consumers have a key role because the success of trademarks and designations of origin depends on the consumers’ evaluation of the product’s value. That is why it is crucial to increase reputations with well-targeted marketing. As the number of trademarks cannot be controlled it is worth paying more attention to developing existing systems.

Actions (login required)

View Item