A klímaváltozás hatásának modellezése a főbb hazai gabonafélék esetében = Modelling the impact of climate change for the key cereal crops in Hungary

Kemény, Gábor and Molnár, András and Fogarasi, József (eds); Bene, Enikő and Domán, Csaba and Keményné Horváth, Zsuzsanna and Lőrincz, Katalin and Vári, Enikő and Vígh, Enikő and Zubor-Nemes, Anna (2019): A klímaváltozás hatásának modellezése a főbb hazai gabonafélék esetében = Modelling the impact of climate change for the key cereal crops in Hungary. Agrárgazdasági Könyvek . NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest. ISBN 978-963-491-605-5

Preview

PDF Download (6MB) | Preview

Abstract

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, illetve azok negatív hatásaihoz történő alkalmazkodás hiányában, a globális és regionális klímaszcenáriók előrejelzése alapján (amelyek jelentős szórást mutatnak) a mezőgazdasági termelés környezeti feltételeinek további romlása várható. Mindez jól megalapozott felkészülést tesz szükségessé az agrárágazat szereplői részéről. Ehhez szükséges számszerűsíteni a lehetséges beavatkozások következményxeit, azok hozamokra, költségekre és jövedelmezőségre gyakorolt hatását. Jelen kutatás a hatékony alkalmazkodás szempontjából kiemelkedően fontos, országosan reprezentatív, valós üzemi szintű (mikrogazdasági) agromenedzsment adatokra alapozott szimulációs hatásvizsgálatot dokumentál. Több regionális klímamodell szimulációs eredményének figyelembevétele alapján – azok bizonytalansága mellett – a jelenlegi agrotechnika alkalmazása mellett a búza hozamának kisebb, míg a kukorica hozamának nagyobb mértékű csökkenése várható. A szimulációk eredménye szintén rámutat az egyes beavatkozások időpontjának változására, a tenyészidőszak eltolódására. Az őszibúza esetében, az általunk vizsgált alkalmazkodási lehetőségek (intenzívebb tápanyaggazdálkodás, öntözés) átlagosan nem tudták kompenzálni a klímaváltozás negatív hatását. Ugyanakkor a kukorica esetében az öntözés és az ehhez kapcsolódó megnövelt műtrágya felhasználás számottevően javítja az adaptáció eredményét: 2050-ig akár még hozamnövekedés is elképzelhető (+10 százalék a jelenlegi színvonalhoz képest), 2100-ig pedig csak 7 százalékkal csökkennek a hozamok a pótlólagos víz kijuttatásával (szemben az adaptáció nélkül várható 28%-os csökkenéssel). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kukorica esetében adaptációval várhatóan elérhető, hozamokban kifejezett pozitív hatás nem került kifejezésre költségek és többletbevétel tekintetében. Ennek hiányában az adaptációs stratégiák gazdasági életképessége pillanatnyilag nem értékelhető. Based on the forecasts of global and regional climate scenarios (which show significant variations) and in the absence of reductions in greenhouse gas emissions and the lack of adaptation to their negative effects, further deterioration of the environmental conditions of agricultural production is expected. This requires a well-grounded preparation from stakeholders in the agricultural sector. To achieve this, it is necessary to quantify the consequences of possible interventions, their impacts on yields, costs and profitability. This research documents possible adaptation strategies – using farm-level (FADN) and nationally-representative agricultural management data for crop simulation impact assessment. Based on the crop simulation results using multiple regional climate models – accounting for their uncertainty – a minor decrease in winter wheat and a substantial decline in maize yields is projected. Simulation results also indicate the importance of changing schedule of agro-management activities, the shifting of growing season. For winter wheat, the applied adaptation measures (more intensive nutrient management and irrigation) on average could not compensate for the negative impacts of changing climate conditions. However, for maize the application of irrigation and increasing nitrogen can significantly improve attainable future yields: by 2050 on average even a minor (10 percent) yield increase is possible relative to current figures, and only 7 percent decrease by 2100 (compared to 28 percent decrease relative to baseline). It should be emphasised that the yield gains achieved by adaptation are not confronted with their economics (costs, income). Future research should study the economic feasibility of these adaption measures.

Actions (login required)

View Item