Repository of the Research Institute of Agricultural Economics

A válság hatása a magyar élelmiszergazdasági külkereskedelemre nemzetközi összehasonlításban = The Impacts of the Crisis in the Foreign Trade of the Hungarian Food Economy in an International Context

Darvasné Ördög, Edit and Juhász, Anikó and Tunyoginé Nechay, Veronika and Wagner, Hartmut (2009): A válság hatása a magyar élelmiszergazdasági külkereskedelemre nemzetközi összehasonlításban = The Impacts of the Crisis in the Foreign Trade of the Hungarian Food Economy in an International Context. (8): [Periodical]

[img]
Preview
PDF
Download (3MB) | Preview

Abstract

Tanulmányunk célja elmúlt években bekövetkezett hirtelen élelmiszer-árrobbanás, majd árzuhanás ennek az árciklusnak az élelmiszergazdasági külkereskedelemre gyakorolt hatáselemezése volt. Az egyes országok egyenlegeinek összehasonlíthatósága az abszolút méretbeli eltérések miatt nehézségekbe ütközött, ezért bevezettünk egy új módszert. Először az „élelmiszergazdaság-külkereskedelmi profil” segítségével azt mutattuk ki, hogy a vizsgált termékcsoportok (árufőcsoportok, vagy feldolgozottsági szintek) milyen mértékben járulnak hozzá az adott ország élelmiszer-külkereskedelmi mérlegéhez. A második lépésben a „profil-indexálás” során a kiválasztott termékek bázis időszakra vonatkozó átlag egyenlegét (2002-2004) a havi FAO árindexszel szoroztuk. Az indexálás nyomán létrejött, kiemelten az ár-hatást tükröző potenciális havi egyenleg adatokat összevetve a tényleges havi külkereskedelmi eredményekkel az eltérések alapján információt kaphattunk arról, hogy az adott ország mennyire tudott élni az árrobbanás nyújtotta piaci lehetőségekkel. Az elemzés alapján elmondható, hogy Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelme az árciklus és ezen belül elsősorban az árrobbanás nyertesei közé sorolható. Lényegesen javult az egyenlegünk a két időszak között, mivel a gabona- és olajos növények exportja a növekvő piaci áraknak köszönhetően ugrásszerűen nőtt a 2007-2008. években. A többi ágazat képe alapján azonban már inkább a vesztesek körébe kerültünk, elsősorban a húspiacon (kivéve a baromfiszektort), a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcs és zöldség termelés csökkenő nemzetközi versenyképessége miatt. A vizsgálat azonban azt is mutatta, hogy közvetlen versenytársaink közül néhány ország jobban élt a válság adta lehetőségekkel. Hollandia például nem a növekvő nyersanyagáraknak köszönhetően ért el jelentős egyenlegjavulást, ráadásul a dráguló importot is sikerült kordában tartania. A hússzektorban a nettó élelmiszergazdasági importőrnek számító Németország is egyre jobban veszélyeztette a magyar külpiaci pozíciót. Olaszország a magas hozzáadott értékű élelmiszertermékek növekvő exportjára helyezte a hangsúlyt, így javult az élelmiszergazdasági külkereskedelem negatív egyenlege. A válságot tehát a felsorolt országok exportőrei jobban ki tudták használni. = Our study has analysed the sudden price explosion followed by the drop in the price of food products and the impacts of this price cycle on the foreign trade of the food economy. Due to the differences in their absolute sizes, a comparison of the balances of the different countries proved to be difficult; therefore we have introduced a new methodology. Firstly, with the help of the “food economy foreign trade profile” we have examined to what extent the product categories under examination (main product groups or different processing level products) contributed to the food economy foreign trade balance of the country concerned. In the second stage, during “profile-indexing”, the average balance of the selected products in the reference period (2002-2004) has been multiplied by the monthly FAO price index. Through comparing the potential monthly balance data, resulting from the indexing and reflecting strongly the price effects, with the actual monthly foreign trade results, information can be obtained from the divergences of the ability of the studied country to exploit the market opportunities created by the price explosion. On the basis of the analyses it can be established that Hungary’s food economy foreign trade could be ranked among the winners of the price cycle and especially of the price explosion. Its trade balance remarkably improved between the two periods, thanks to the considerable growth of cereals and oilseeds exports due to the increasing market prices in the period 2007-2008. However based on the results of the other sectors, Hungary was among the losers, especially as regards the markets for meat (with the exception of the poultry sector), milk and dairy products, as well as due to the decreasing international competitiveness of the fruit and vegetable production. At the same time however the assessment has demonstrated that several countries from among Hungary’s direct competitors were able to better exploit the opportunities arising from the crisis. The Netherlands, for example, realised a remarkable trade balance improvement, and not as a consequence of the increasing commodity prices, while also succeeding in keeping in check the rise in import prices. In the meat sector, Germany, which is otherwise a net food importer, also increasingly endangered the Hungarian meat market position. Italy focused on increasing exports of high added value food products and in this way its negative foreign trade balance could be improved. Thus, exporters of the above-listed countries could better exploit the crisis.

Item Type: Periodical
Uncontrolled Keywords: árciklus, árrobbanás, élelmiszergazdaság, külkereskedelem, profilindexálás, külkereskedelmi potenciál
Subjects: Q - Agricultural and Natural Resource Economics – Environmental and Ecological Economics
Depositing User: Eszter Braun
Date Deposited: 24 Feb 2016 13:53
Last Modified: 24 Feb 2016 13:53
URI: http://repo.aki.gov.hu/id/eprint/314

Actions (login required)

View Item View Item