Nyárs, Levente and Papp, Gergely and Vőneki, Éva
(2004):
A főbb hazai állattenyésztési ágazatok kilátásai az Európai Unióban = The outlook of the Hungarian livestock sectors in the European Union.
Agrárgazdasági Tanulmányok, 2004
(4).
Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.
ISBN 963 491 465 9
Abstract
Magyarország EU-csatlakozásával az állattenyésztési ágazatok szabályozása
átalakult. A hazai agrárszabályozási rendszer a magyar mezőgazdaság termelési
szerkezetéhez igazodott, a közösségi támogatások szerkezete azonban ettől
alapvetően eltér. A változás bizonyos ágazatokban, illetve termelői csoportok
számára problémát okozhat. A csatlakozás hatása a hazai állattenyésztési ágazatok
helyzetére jelentős eltéréseket takar. Számunkra kedvezőtlen módon a hazai
agrártermelésben kevésbé fontos szerepet játszó ágazatoknál belépésünknek pozitív
a hatása, és minél fontosabb, meghatározóbb az ágazat, annál komolyabb
problémákat vet fel a változó szabályozás.
Tanulmányunk célja elsősorban az, hogy megismertesse a hazai termelőket –
valamint mindazokat, akiket érint a szabályozás változása – a csatlakozással életbe
lépett agrárszabályozási és támogatási rendszerrel, valamint várható hatásaival.
A csatlakozás miatt várhatóan „kritikus” helyzetbe kerülő ágazatok (tej-,
sertés- és baromfiágazat) életképességének és versenyképességének megőrzésére
van lehetőség. Meglátásunk szerint a legfontosabb feladat a hatékony vertikális
koordinációk kialakítása. Az életképesség szempontjából alapvető kérdés, hogy ki
képes bekapcsolódni a vertikális koordinációkba, és hosszútávon tagja lenni a
termelői, értékesítési és szolgáltatási szerveződéseknek.
A csatlakozás szempontjából kritikusnak tekinthető állattenyésztési ágazatok
esetében két kitörési lehetőség kínálkozik: a koordináció erősítése; az öko- vagy
biogazdálkodásra történő áttérés, őshonos magyar fajták tartása. E célok
megvalósításához, a gazdálkodók életképességének megőrzéséhez,
versenyképességük javításához két pénzügyi eszköz áll rendelkezésre: beruházási
támogatások; közvetett támogatások. = The regulation of the livestock sectors has been modified along with the
accession of Hungary to the EU, since the domestic regulations of agriculture before
the accession did not comply with that of the community although numerous
elements of the Hungarian regulation were very similar to the practice applied in the
EU. The Hungarian system of agricultural regulation was adjusted to the structure of
the Hungarian agricultural production. However, the structure of the community
support schemes – in terms of the subsidy of certain sectors – is different from that
applied in Hungary before the accession. This change may cause serious problems in
certain agricultural sectors or for certain producer groups. Hungary's accession to the
EU will cause a significant positive impact in those sectors that do not play such an
important role in the Hungarian agricultural production. On the contrary, the more
important role the sector concerned plays in the Hungarian agriculture, the greater
the problems will be by the changing regulations.
The main goal of this study is to introduce the Hungarian producers - as well
as all of those that are affected by the changes of the regulation – with the new
support schemes applicable after Hungary’s accession tot the EU.
The sectors ending up in a critical situation after the accession (milk
production, pork-meat production, and poultry production) have a good chance to
survive. According to our opinion, the most important task is to set up an effective
structure of vertical co-ordination of production. In terms of the viability of
producers, the basic question is, whether producers are able to join and participate in
the vertical co-ordination of production, marketing and supply. With the vertical coordination
of production, marketing and supply the prospects of the Hungarian
producers can be improved after the accession.
For livestock sectors in critical position there are two opportunities, which
may help the outlook of production after the EU accession: the strengthening of coordination
of production and the bio-production (organic production) and the
preserve of local breeds in danger being lost to farming. There are two financial
means in order to help the realisation of the above mentioned goals by improving the
competitiveness of production: subsidies for investments and indirect subsidies.
Actions (login required)
|
View Item |