Kürthy, Gyöngyi and Dudás, Gyula and Felkai, Beáta Olga
(eds);
Bene, Andrea and Darvasné Ördög, Edit and Dudás, Gyula and Felkai, Beáta Olga and Garay, Róbert and Györe, Dániel and Kürthy, Gyöngyi and Radóczné Kocsis, Terézia and Székelyhidi, Katalin
(2016):
A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe = The current situation and the future of the Hungarian food industry.
Agrárgazdasági Tanulmányok
.
Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.
ISBN 978-963-491-599-7
Abstract
A hazai élelmiszeripar nettó árbevétele 2003 és 2013 között csaknem 1000 milliárddal nőtt,
viszont változatlan áron 360 milliárd forinttal csökkent, amely főleg a belföldi értékesítés visszaesése
(-631 milliárd forint) miatt következett be. A belpiaci értékesítés csökkenésének oka az alacsony
fizetőképes kereslet, amelyet jól szemléltet az egy főre jutó reáljövedelem és a napi fogyasztási
cikkek forgalmának együtt mozgása. A hazai vásárlóerő nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak
tekinthető. Az Eurostat adatai alapján, csupán Bulgáriában alacsonyabb az egy főre jutó élelmiszerekre
és nem alkoholos italokra fordított éves kiadások alakulása. Kedvező tendencia, hogy az
export növekedett 2003 és 2013 között, habár ez főként a nem klasszikus élelmiszer csoportoknak
(pl. bioetanol, hobbiállat-eledel, dohánytermék) köszönhető. A kialakult nehézségekre az élelmiszeripar
munkaerő létszám leépítéssel, illetve a beruházások csökkentésével reagált. Nemzetközi szinten
komoly technológiai lemaradással küzdenek a hazai élelmiszeripari cégek, melynek számos oka
között említhető a forráshiány, a valós kényszer hiánya (relatív olcsó munkaerő), valamint különböző
menedzsment problémák (pontatlan elképzelések a kapacitás-kihasználásról, hatékonyságról, korszerűségről).
A hazai élelmiszeripar nehéz helyzetéért külső (alacsony fizetőképes kereslet, makrogazdasági
tényezők), illetve belső okok (elmaradó technológiai fejlesztések, innovációs készségek
hiánya) egyaránt felelőssé tehetők. A kiút keresése azért is nehéz, mert sok múlik a szereplők által
nem befolyásolható tényezőkön, viszont a termékpályában való gondolkodás hiánya is nehezíti a
fejlesztést. Megoldást kell és lehet találni például a pontos tervezéssel, a termékpálya szintű kapcsolatok
elmélyítésével, a támogatási lehetőségek hatékony felhasználásával, megfelelő szabályozási
környezet kialakításával, a piaci alkalmazkodóképesség növelésével, illetve a kutatás és a piaci szereplők
szorosabb együttműködésével. = The revenues of the Hungarian food industry increased almost by HUF 1000 billion between 2003
and 2013 at current prices, but at base prices they declined by HUF 360 billion, mainly as the result
of the decrease in domestic sales (HUF -631 billion). The cause of this decrease is the low purchasing
power of domestic consumers which is clearly demonstrated by the covariance of the real income per
capita and the sales of fast moving consumer goods. Hungarian purchasing power is low by international
comparison as well. According to Eurostat data, only Bulgaria has lower annual expenditures
on food and non-alcoholic beverages per capita. Exports increased between 2003 and 2013, but the
increase was driven mainly by non-traditional food products (bioethanol, pet food and tobacco). The
Hungarian food industry reacted to the difficulties it faced by reducing both the number of employees
and investments. The industry seriously lags behind international competitors, mainly due to the lack
of financial resources, lack of real pressure to innovate (relatively low cost of labour) and management
issues (inaccurate understanding of capacity utilisation, efficiency and modernisation). The
unfavourable situation of the Hungarian food industry arises from external (low purchasing power,
macroeconomic factors) and internal (lack of technological developments and innovation ability)
factors. While many of these problems are difficult to solve as they depend on factors that cannot
be influenced by the players, the lack of conscious thinking in the supply chain makes the situation
even more difficult. The solution can be found by precise planning, increasing cooperation along
the supply chain, efficient use of subsidies, establishing a proper regulatory background, increasing
adaptation to the market and by strengthening the cooperation between research and market players.
Actions (login required)
 |
View Item |
